SárgaTulipán vendégház - Noszvaj - Szállás

SrgaTulipn vendghz - Noszvaj
Főoldal arrow Adózás
Bejelentkezés
Partnerek
Magyar Honlap Linkek
Amfibi Shopping Search
Hun-Web Linkek
Belföldi szállás.wyw.hu
Páfrány vendégház
Abádszalók szállás
Abádszalók szálláshelyek
Noszvaj Idegenfogalmáért Egyesület
Noszvaj hivatalos weboldala
Noszvaj a lap.hu-n
Noszvaj a blog.hu-n
Noszvaj a Wikin
noszvaji szállás-ok
Valid XHTML 1.0 Transitional PageRank
favouriteshomepagerecomment
Sorry, no events to display

A falusi turizmus adózása - 2012

PDF E-mail

Fontosnak tartjuk, hogy szállásadók részére naprakész információval szolgálhassunk a falusi turizmus adózását illetően.

A NAV (régebben APEH) weboldalán részletesen megtalálható minden információ a témával kapcsolatban, az alábbiakban ezekből emeljük ki a leglényegesebb pontokat (a forrás megjelölése az oldal alján található):

 

Az egyéb szálláshely-szolgáltatói tevékenység (ideértve a fizetővendéglátókat, falusi szálláshely szolgáltatókat is) olyan adóköteles tevékenység, mely csak adószám birtokában végezhető (egyéni vállalkozóként vagy ún. adószámos magánszemélyként). Egyéni vállalkozóként végzett tevékenység esetében az adószám a polgármesteri hivatalhoz tartozó okmányirodánál, az ún. magánszemélyes adószám pedig az adóhivatalnál kérhető.

 

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja. tv.) törvény szerint a szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem egésze összevonás alá eső - önálló tevékenységből származó - jövedelemként adóköteles.

A 2011. évben hatályos Szja. tv. szerint az adó mértéke egységesen 16 százalék.

 

Megszűnt a (2010-ben még hatályban lévő) választási lehetőség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózására.

 

Adózás tekintetében több lehetősége is van a falusi vendéglátó tevékenységet végző magánszemélyek:

 1.) Tételes költségelszámolás

Az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a jövedelem a bevételből a költségek levonásával határozható meg.

A jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada. (Szja. tv. 4. § (1) bek.)

Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. (Szja. tv. 4. § (2) bek.)

Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. (Szja. tv. 4. § (3) bek.)

Az összevont adóalap megállapításához - jövedelem megállapításánál - elszámolható bevételek és költségek körének meghatározásáról az Szja. tv. 2. és 3. számú melléklete rendelkezik. (A gépjárművek költségelszámolása tekintetében az 500 km átalányköltség elszámolása csak a mezőgazdasági őstermelőt és az egyéni vállalkozót illeti meg!)

Értékcsökkenés elszámolása:

A 2011-ben hatályos Szja. tv. 17. § (3) bekezdésének ab) pontjának rendelkezése szerint: az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapítása során levonható

- a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása,felújítási költsége,

(ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),

- a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége

(ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).

A gyakorlatban ez a következőket jelenti:

- Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az Szja. tv. 5. számú mellékletében foglaltak szerint tárgyi eszköz-nyilvántartást kell vezetni.

- A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő után. Amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni.

- Az épület, építmény leírási alapját az Szja. törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el.

- A leírási kulcsot az ingatlan jellegétől függően az Szja. tv. 11. számú mellékletében megadott besorolás szerint kell figyelembe venni.

- Építmény, épület bérbeadása, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén, ha az nem egész évre vonatkozik és/vagy csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például, ha a szállás célú hasznosítás esetenként egy-egy szobára, épületrészre vonatkozik) a leírási kulccsal meghatározott összegből

  • a bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),

  • a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,

  • ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt

lehet érvényesíteni.

- A bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időtartamát a tárgyi eszköz-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

- Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (például egyéni vállalkozóként átalányban megállapított jövedelem) szerint, vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt (pl. támogatást) kapott (Szja. tv. 11. számú melléklet II.6 pont).

Az Szja. tv. 17. § (3) bekezdésének ab) alpontjának rendelkezésében említett magánszemély – ingatlant bérbeadó vagy egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységet végző személy - tevékenységének megkezdése előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja. Szintén megkezdheti az értékcsökkenési elszámolást a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében is, az Szja. tv. 3. számú mellékletében foglaltak alapján.

Azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, valamint azok, akik egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtanak, épület és épületrész esetében – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – akkor is elszámolhatják az értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet, épületrészt három évnél régebben szerezték meg, vagy a használatbavételi engedélyt szerezték meg három évnél régebben. (Szja. tv. 18. §. (1) bek.)

 

2.) 10 százalékos költséghányad

A másik – költségelszámolásra vonatkozó - választási lehetőség, hogy az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához költségként elszámolható az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka. (Szja. tv. 18. § (1) bek.)

Az adó, adóelőleg megállapítása, megfizetése

Az adóelőleg alapja a bevételnek a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata – amennyiben az adóelőleg megállapítására a magánszemély köteles, a magánszemély döntése - szerinti költség levonásával meghatározott része, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből a törvény szerint költséget nem lehet levonni, a bevétel teljes összege, növelve azt az adóalap-kiegészítés összegével: az adóelőleg alapjául szolgáló összeg kiszámításánál hozzá kell adni az önálló tevékenységből származó jövedelemhez az adóalap-kiegészítés összegét, amely főszabály szerint a jövedelem 27 százaléka.

A magánszemély az adóelőleg megállapításához 2010. január 1-jétől a bevétel 50 százalékánál nagyobb mértékű költség figyelembevételéről is nyilatkozhat, - melyet a kifizető köteles figyelembe venni.

Kifizetőnek történő bérbeadás esetén a magánszemély által számlázott bevételből a kifizető nem köteles adóelőleget vonni, de ha a magánszemély formai kötelezettségek nélkül megtehető nyilatkozatában kéri az adóelőleg levonását, a kifizető köteles az adóelőleg megállapítására.

(Továbbra sem kell az adót a kifizetőnek levonnia akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja.)

Ha a bérlő magánszemély, vagy ha a kifizető a bérleti díjból nem vonta le az adót, adóelőleget, akkor a bérbeadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie.

Az adott negyedévre fizetendőadóelőleget a következők szerint kell kiszámítani. Az adóév elejétől az adott negyedév végéig az önálló tevékenység bevétele után megállapított adóelőleg alapokat összesíteni kell. Az összesített adóelőleg alap után meg kell határozni a várható számított adót. A várható számított adót csökkenteni kell az adóévben korábban már megállapított adóelőleg összegével. Az előzőek szerint megállapított adóelőleget nem kell a magánszemélynek megfizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként az adott negyedévben a fizetendőösszeg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

Az adó mértéke: az adóalap 16 %-a.

 

3.) Tételes átalányadózás választása

Az Szja tv. 57/A §-a szerint fizető vendéglátóként tételes átalányadózást választhat, ha megfelel az alábbi feltételeknek:

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozóként - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja.

(A nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű meghatározás értelmezése e tekintetben, hogy az e tevékenység végzésére rendszeresített ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy üdülő megnevezéssel szerepel.)

A 2011. évben fontos változás, hogy a tételes átalányadózást választó fizetővendéglátók már nem csak magánszemélyek részére számlázhatnak, hanem lehetőségük van munkáltatók, kifizetők részére történő számlakiállításra is.

A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint.

A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12. napjáig – ideértve az utolsó negyedévet is – kell megfizetni. A tevékenység megszüntetése esetén, 15 napon belül kötelező a tételes átalányadó megfizetése. Az éves adótételt akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a tevékenységet az adott év folyamán megszüntette.

A lehetőség választása egy adóévre szól. Azon adózók, akik eddig nem választották a tételes átalányadózást, azok a 2010. évről szóló személyi jövedelemadó bevallásukban nyilatkozhattak, hogy 2011-re ezt az adózási módot választják. Abban az esetben, ha egyébként nem keletkezett bevallási kötelezettsége a magánszemélynek, de szeretné a tételes átalányadózást választani, a bevallást be kellett nyújtani a nyilatkozattétel miatt. (Teljes adóévre vonatkozóan a tételes átalányadózás megszűntetéséről is az ’53-as bevalláson tehető nyilatkozat.)

Amennyiben a tételes átalányadózást év elején jogszerűen választotta a magánszemély, de év közben valamely feltétel nem teljesül, a változás bekövetkezése negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ekkor az átalányadó tételnek a megelőző időszakra (negyedévre) arányos részét kell csak megfizetni.

A tételes átalányadózás évközi megszűntetéséről a bejelentést a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell megtenni a ’T101 jelű adatlapon.

 

 

Egészségügyi hozzájárulás:

 

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVII törvény (Eho. tv.) 3. § (1) bekezdése alapján az egyéb szálláshely-szolgáltató esetében (a tételes átalányadót választók kivételével) az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelmet az első forinttól 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.

Az Eho. tv. 4. § (4) bekezdése alapján a fizető-vendéglátóként tételes átalányadózást választómagánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka.

 

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék:

 

A magánszemélynek egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ha tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, hanem mint „adószámos magánszemély” és nem rendelkezik egyéb biztosítást megalapozó jogviszonnyal (pl. munkaviszonnyal), illetve egyéb ellátással (pl. nyugdíjjal).

A járulék mértéke 2011. január 1-jétől 5.100 Ft/hó, 170 Ft/nap. (Bejelentkezés a ’T1011-es adatlapon.)

Általános forgalmi adó

A általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alkalmazásában kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül az ingatlan nem általános lakhatási célú, hanem turisztikai, idegenforgalmi célú hasznosítása, függetlenül annak időtartamától és az Szj-beli besorolásától.

Az Áfa tv. 86.§ (1) bekezdés l) pontja szerint mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. A 86. § (2) bekezdés a) pontja értelmében azonban ez nem alkalmazható a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtására szolgáló bérbeadásra (tehát ez utóbbi áfa-köteles).

Az Áfa. tv. 188. § (1) bekezdés alapján az adóköteles tevékenységre alanyi mentesség választható (évi 5 millió forintig).

 

Igény esetén személyes konzultációval, valamint a bevallás elkészítésével állunk rendelkezésre:

Máté Csilla (+36 20/265-9542) - J-Logic.hu

 

az eredeti cikk: http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/regiok/eszakalfold/aktualis/szallashely_szolgaltatas.html

 

 
3325, Noszvaj, Kossuth t 26.
2017. 2. 26, vasárnap, Edina. Holnap Ákos, Bátor napja lesz.
sheeps

Ez itt az

Ön

hirdetésének

a helye!

Kéne egy weblap?

Fűzfa Vendégház

Tubolymama Vendégház

valentin mindenkinek kemencés vagy órától kemencében programok napi műhelyében 8222 alatt nagyobb verseny készült május minden kóstolója tánc hétvégén hotel készítése noszvajon torna thummerer február látnivalók 9462 miatt falu bejelentkezés

Joomla Modul